Játéktigris.hu - Blog a terepasztal építéséről és modellgyűjtésről

Peron a vicinálison

Hogyan ne építs terepasztalt? • 2022-09-23 

Keresőszavak: peron, betonalj, terepépítés,

A bejegyzésben konkrét termékek jelenhetnek meg. Ezeket a termékeket megvásároltam, azok felhasználását, illetve konkrét tapsztalataimat írom le. A termékkel kapcsolatban leírt vélemény az egyéni ízlésemet tükrözi.

Kispest állomása. Jól látható, hogy a peron egymásra fektetett betonaljakból áll.

A vicinális helyi érdekű vasutat jelent, a legtöbb terepasztalon ilyen, mellékvonalként funkcionáló vonalat modelleznek. Milyen is a peron a vágány mellett? Gyerekkoromból arra emlékeztem, hogy salak van a sínek mellé szórva, hogy az ember ne a sárba lépje a vonatról. Kezdetben valami ilyet valósítottam meg Irtásos megállóhelynél. Aztán a fehér kő vörös salakká változott, de valójában száz évvel korábbi állapotot tükrözött, holott a terepasztalom a kétezres évek második felét próbálná megjeleníteni.

Körösnagyharsány egy zsákvonal megállóhellyel

A bejegyzéshez kapcsolódó anyagok keresése során találtam a román határhoz közeli Körösnagyharsány megállóra, amely az elképzelt Irtásoshoz hasonlón egy zsákvonal utolsó megállója, és ráadásul a megálló a mögött egy földkúp magasodik. Leírás a vaasútállomások.hu oldalon.
Az állomás jó összehasonlításként szolgál, valóságban is csak a sínek felé van vasbetonalj, salakkal felszórt és a megállóhely mögött kisebb árok van.

A betonalj, mint peron

A II. világháború háború után a nagyobb állomásokon még a sín mellé léptek ki a vonatból az utasok. Később az állomásokon két sor, kiszolgált betontalpat tettek egymásra, mint peronszélt, a köztes területet pedig salakkal töltötték fel, esetleg aszfalttal borították. Ezzel a megoldással, ha nem is sokkal, de sínkorona fölé került a ki- és beszállás helye. Ez a peronfajta még mindig sok helyen megtalálható a mellékvonalakon, de Budapesten se tűnt még el, ilyen a Kispesti vagy a Rákospalota-Újpesti vasútállomás peronja is. Manapság már, ahol csak lehet beton térkővel burkolna le mindent, de a kétezres években ez a folyamat még csak elkezdődött.

Próbáltam megkeresni, hogy ez a peron megoldás mikortól kezdett elterjedni, mikor volt már olyan helyzet, hogy a vasbetonaljakat cserélni kellett, a fentrol.hu képei alapján a hatvanas-hetvenes években történhetett, ehhez azonban kellett nagy mennyiségű, használt betonalj. Meglepetésemre Magyarországon az első vasbetonaljakat gyártó vállalat 1942-ben alakult meg Lábatlanban, 1947-től már feszített vasbetonaljakat gyártottak, így volt alapanyag. A cég egyébként a mai napig létezik és továbbra is vasbetonaljakat gyárt.

Jobbra a használt talpfák, balra az új. A piros körrel jelölt részeket vágtam le.

Megállóhely építése

Az első kérdés, hogy honnan lehet betonaljakat keríteni, nekem nem volt kérdés: annyiszor szedtem már szét az asztalt és bontottam fel a síneket, hogy volt miből válogatni. Nagyon sokszor egy sínfelszedés után a flexibilis sínek ágyazata sérül, többet nem lehet használni. Ezeket a talpfákat, síndarabokat nem szoktam eldobni, egy dobozban gyűjtöm, pár centis szakaszokat méretre lehet vágni belőle. Ebből a szempontból is autentikus lesz az állomás peronja: kiszolgált vasbeton talpakból építem fel. Ehhez kézi multiszerszámmal levágtam a síneket tartó füleket, illetve a talpfák elmozdulását gátló műanyag darabokat.

Árok kiásva, az első adat betonalj megérkezett

Ahhoz, hogy a sínek mellé vasbetonaljat tudjak tenni ki kellett alakítani egy pár milliméter széles, de egy kicsit mélyebb, egyenes árkot. El kell ismernem, hogy leírni könnyebb volt, mint megvalósítani, visszaütött a piros kő alatti fehér murva, alatta pedig akrillal dolgoztam. Egy kisebb körvágó teljesen lekopott és nem értem a végére és unalmas is volt, így két nap vágtam ki a szükséges rést.

Az első sor talpfa már a ragasztóban áll

A kész árokba faragasztóval tettem, erre került az első sor talpfa. Az első sor leragasztását követően a második sor félig eltolva került rá.

A talpfák szélét fehérrel lefestettem.

Száradás után a betonaljak szélét megfejtettem fehérrel, bár láttam már olyat is, hogy az egész betonaljat lemeszelték.

Italosdoboz és a táblák

Táblák a vasúton

Már csak a táblák hiányoznak. A megállás helyét általában egy Á tábla jelzi, de ez Körösnagyharsányról készült képeket sem látszik. Ennek valószínűleg nem az az oka, hogy utolsó napon elvitte valaki magával emlékbe, inkább az internetről is letölthető F- 1. jelzési utasítás rendelkezését követték:
állomásokon, megállóhelyeken és megállórakodóhelyeken a személyszállító vonatok megállási helyének megjelölésére akkor, ha azt személy- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi.

Véleményem szerint Körösnagyharsányban a megállási pont után pár méterre magasodó földkupac és rajta az áthúzott kör egyébként is megállj jelzést ad: Csonkavágányok végén a vágányzáró-jelzőnek csak a „Megállj!” jelzést adó változata van.

Megjegyzem, a fejpályaudvarokon, mint amilyen a Nyugati is, nem találkozik az utas Á betűk erdőjével.

Ahhoz, hogy a megálló ne maradjon tábla nélkül, nekem kellett gyártani ilyet. Sajnos a jelzési utasításban nem találtam méreteket, de vannak táblagyártók, akiknél a táblák nagysága megnézhető. A vágányzáró-jelző tábla átmérője 600mm, ennek 1/120-ad része pont 5 milliméter, ami ebben a méretben is látványos, nem szükséges az átméretezése. Ilyen és lassúmenet jelző táblát egy szövegszerkesztővel is lehet gyártani, de az Á megállást jelző tábla már trükkösebb, az A felett lévő ékezet nem a betű felett, hanem jobbra, felül jelenik meg, Így ezt az utasításból másoltam ki képként és méreteztem át. A táblákat kinyomtattam és egy tejesdobozra ragasztottam fel, így a hátoldala ezüstszínű, és van vastagsága is a forgalmi jelzésnek.

A doboz vastagsága lehet zavaró is, szerencsére a kartonpapír szétválasztható és így vékonyabb lapra ragaszthatjuk fel a tábláinkat.

Ennek a módszernek egy hátránya van: a fényes oldalt nehéz ragasztani. Nekem az a bevált módszerem, hogy piros Technokolból kis cseppet nyomok rá, amibe bele lehet nyomni a drótdarabot. Ugyan lesz vastagsága, de száradás után a ragasztó átlátszó marad, így nehéz észrevenni. A ragasztás ellenére óvatosan kell bánni a táblákkal, egy határozottabb mozdulatnál könnyen elenged a ragasztás.

Így néz ki a megállóhely a peronnal és egy 20-as lassújellel.

Sok teendő nem maradt, a tábláknak kis lyukakat fúrtam, pici faragasztóba állítottam. Száradás után át lehetett adni a forgalomnak a megállót, amit először egy régi, kéttengelyes kocsi látogatott meg, hogy farönkökkel rakodják meg.

Őszi elképzelések

Az őszi melegebb napokon befejezem a garázsban a terepasztal építését, összetakarítok körülötte, letakarom és hozzá sem nyúlok tavaszig. Számba veszem amit télen, a meleg szobában is el lehet készíteni. Erre a télre házak építése, szőlőtőkék és bokrok gyártása lesz a feladat. Az első ilyen dolog egy viszonytag egyszerű dolog lesz: présházakat fogok építeni.

Tovább a bejegyzéshez

 
Pipacsos mező

A terepasztalom egy május végi-június eleji időszakot mutatna be, ahol már nem annyira zöld a fű, de még nincs kiégve sem, a gyümölcsfák már elvirágoztak, de néhány bokor még ontja virágait és sokféle mezei virág nyílik. Ami eddig hiányzott az a piros szín, azaz a pipacsmező.
Szerettem volna egy olyan, pár tenyérnyi területet létrehozni, ahol a piros virágok uralkodnak, amelyhez a Heki 1814-es cikkszámú termékét használtam.

Tovább a bejegyzéshez

 
www.jatektigris.hu
Nándori András oldala
e-mail cím: info kukac jatektigris pont hu

Tájékoztatom, hogy az oldal nem használ sütiket, azonban a látogatottság követéséhez az oldal címeiben időbélyeget használok.

Az oldal fejlesztése és biztonságának megőrzése érdekében tárolásra kerülnek az oldal felé elküldött kérések közül a böngésző címsorába paraméterként beírt értékek is.