NDK eredetű sorompó javítása
Hogyan ne építs terepasztalt? • 2022-05-29
Keresőszavak: piko, siba, sorompó,
A bejegyzésben konkrét termékek jelenhetnek meg. Ezeket a termékeket megvásároltam, azok felhasználását, illetve konkrét tapsztalataimat írom le. A termékkel kapcsolatban leírt vélemény az egyéni ízlésemet tükrözi.
Bár nem használták, látszik, hogy nem mai darab
A javítandó sorompót a 32 éve megboldogult Német Demokratikus köztársaságban a PIKO gyártotta SIBA márkanéven. Maga a modell nem túl valósághű, de egy dolgot tudott, 16 voltos váltóáramot bevezetve lehúzta a sorompót. Azonnal. Manapság már szervomotorral fokozatosan leeresztve zárná le az utat a mindenre odafigyelő terepasztal-építő, de én ragaszkodtam ehhez a gyerekkoromból ismert modellhez.
Sajnos, a vezetékek átkötése során még ezt az üzembiztosan működő szerkezetet is sikerült elrontanom, így nem volt más hátra, a másodpiacról szereztem egy újat.
A magyar szakállas sorompók egyoldalon nyílnak
Az eredeti sorompó valószínűleg a német vasutat modellezte, a sorompók a menetirány szinti oldalon állnak. Ugyanakkor ránézésre a magyar szakállas sorompóhoz hasonlít leginkább, viszont azok jellemzője, hogy az út egyik oldaláról zárták el a közúti közlekedést. Ennek oka az volt, hogy a bakter egy kézi tekerővel zárta le, vagy húzta fel a sorompót, a vasút két oldala között a sínek alatt egy vastag láncot vezettek át, ez pedig egyenesen haladt. A kétezres évekre ez úgy változott, hogy leszerelték a drótokat (a „szakállat”), amelyek azokat a személyeket voltak hivatottak megállítani, akik a sorompó alatt bújtak volna át. Ilyen sorompó még sok helyen üzemel a mellékvonalakon, Budapest környékén is, Máriaudvar megállóhely mellett.
Késve jutott eszembe, hogy erről a lépésről is képet kellene készíteni, így a terepasztalból kivett részt tettem oda
Átalakítás
A másik problémám a sorompóval, hogy egy magaslatra szerelték, az út úgy haladt át közte mintha valami szurdok lenne. A túlemelés oka az, hogy kellett a hely a mágnesnek. Kicsit későn kapcsoltam, hogy erről a folyamatról érdemes lenne képet készíteni, így ezen már a régi, kiszerelt sorompó látható. A fém tartó alján egyértelműen látszik a lyuk, amely a mágnes tartalmazza. A sorompórúdra egy kis vasdarabot akasztottak, amelyet az elektromos áram alá helyezett tekercs mágnesként berántott és vele a csapórudat is. Amikor megszűnt a mágnesesség a sorompó végén lévő, fényes fémdarab húzta le a végét és ezzel a másik oldalon emelte a rudat.Mivel én a gyári állapothoz képest alacsonyabbra és magyar szokás szerint azonos oldalra szerelném fel a sorompót, ezért ezt a mágnest tartalmazó részt egyszerűen kivágtam. Nem volt nehéz dolgom, egy fenyőfaléc szolgált alapul. A másik oldalon, ahol a lyuk van, ott volt a csapórúd tartója. Mivel ez elég jól beletették, ezért ezt a másik oldalról fúrtam meg, így már könnyen kijött.
A sorompó alján két kivezetést lehet találni, ezekhez hosszú kábeleket forrasztottam, így biztos nem csúsznak ki.
Még látszanak a faforgácsok, de a sorompó már... orra bukik. Ezért kell próbálni ragasztás előtt.
Bepróbálás
A régi sorompó kiszerelése után egy új lyukat fúrtam a vezetékeknek, amelyek a sorompót irányítják, majd tettem egy próbát. A képen is lehet látni, a sorompó szinte hasra esik. Nem volt mit tenni, a terepasztal alaplapján kellett kicsit faragni.A sorompó mellett álló bakterházat már korábban bemutattam, ez egy kész, műgyantából öntött ház, amelyet az Arnold gyártott.
Egy fokkal jobb a helyzet és eltüntettem azt a lehetetlen zöld színt, amit fűnek nevezték 30-40 éve.
Terepépítés
Ha szemre jól áll a sorompó és működik is, akkor lehet véglegesíteni. A legfontosabb dolog szerintem ilyenkor a lehetetlen zöld színű fű eltakarása. A füvezés előtt én mindig talajt szórok, ez most sem volt másképp, a VMC lösz talaját hintettem, majd mosogatószeres, faragasztós vizet csöpögtettem. Erre került egy kevés faragasztó, majd a már korábban bemutatott csippentős technikával kezdtem el a füvet építeni. Most, mivel kicsit területről volt szó, a világoszöld keverékhez csak két másik füvet kevertem. Hogy a bakterházból ki lehessen menni az útra, ezért egy beton járda is készült, amelynek az alapja szürke akril. Ezt a szürke akrilt korábban úthoz használtam, de a terület elbontását követően feleslegessé vált. Megtartottam, mert szikével könnyebb vágni, rugalmasabb, mint a műanyag alapok, és ilyen helyekre ez is teljesen megfelel, főleg, hogy a faragasztó is megfogja. Ezt követően nincs más dolog, mint várni, hogy kössön a ragasztó.
A majdnem kész állapot
A következő nap morzsa-porszívóval eltávolítottam a fölösleges földet és füvet, a járdát kis grafittal koszoltam, és beillesztettem a házat. Sajnos, már a ragasztó száradása után vettem észre, hogy az út nem pont a ház sarkához megy, így oda egy kiálló betonlapot tettem. A ház mellé szintén vágtam beton színű akrilt, és a maradékot is befüveztem. Mivel a kis bakterház kivilágítható és szeretném is megtenni, ezért nem ragasztottam le, a beállítást követően kivettem.
Egy másik nézőpontból
Ezzel kész is vagyunk, kisebb takarítás szükséges, illetve a visszatett sorompó sínek melletti oldalához kell újra elhelyeznem pár betonkockát, amelyek imitálják a vonóláncot tartalmazó csatornát.
A terepasztal összképéhez hozzátartoznak a vasút mellett álló őr-, váltókezelő- és bakterházak, illetve egyéb szolgálati helyek. Ezek a helyek már a vasút korai szakaszától fogva különböző módon felügyelték a forgalmat: átkelőt biztosítottak, lámpát kezeltek, váltóbotokat átadását segítették, vagy éppen tűzőrséget látták el. A terepasztalomhoz három gyártótól, három különböző technikával készült épületet szereztem be.
Volt a terepasztalomon egy tenyérnyi hely a vasútállomás mellett, amelyet már régen beszórtam barna erdőtalajjal, de aztán nem kezdtem vele semmit. A sima füvezés egy most felújított állomás mellett olcsó megoldás lett volna, a fa nem túl előnyös ott, mert előtte vonat, mögötte villamos menne, ezért csak nehezítené a dolgom egy tereptárgy. Aztán a városba járva néztem, a parkokat hogyan alakítják ki. Azt láttam, hogy kevés gondozást igénylő pampafüvet és nemesített árvalányhajat ültetnek, mellé pár magasabb, virágzó növényt. Szent Iván éjjelén próbáltam kitalálni, hogy lehet ilyen növényt létrehozni, de aztán csak a következő napokban leltem rá az igazi megoldásra.
A bejegyzés termékmegjelenést tartalmaz, mivel leírom, melyek azok a termékek, amiket megvásároltam és aztán dolgoztam is velük.
A jelenleg kapható TT épületekből sokat meg lehetett vásárolni a keletnémet Vero kínálatában a cég 1990-es megszűnéséig. Ezek a H0-hoz és a TT-hez egyaránt ajánlott épületek 1 a 100-hoz méretarányban készültek. A Vero termékeit több cég vette át, a H0-TT termékvonalat az Auhagen vitte tovább. Természetesen az Auhagen kínálatában megtalálhatóak a TT-hez méretezett 1:120 méretarányú épületeket is, de ebben a bejegyzésben kifejezetten a Vero városi sorházait vizsgálom.