Hogyan ne építs terepasztalt? • 2021-03-01
Keresőszavak: bauhaus, igra, papírmakett, épület,
A bejegyzésben konkrét termékek jelenhetnek meg. Ezeket a termékeket megvásároltam, azok felhasználását, illetve konkrét tapsztalataimat írom le. A termékkel kapcsolatban leírt vélemény az egyéni ízlésemet tükrözi.
Amikor még úgy tűnt egész jól haladok, a földszint kész, állnak a falak, a festők levonultak.
Valahogy állnak a belső válaszfalak is, de nem vagyok túl elégedett
Már a tetőnél tartok, de elégedett nem vagyok
Érdekes módon az összeszerelési útmutató ábrái megváltoztak, már csak egy-egy elem felhelyezését tartalmazták, jobban követhetőek voltak a lépések. Nem értem, az elején miért ne lehetett volna ezt így elkészíteni.
A plafon, illetve a tető szélét tartó papír sajnos ugyanabból a lapból lett lézerrel kivágva, mint az elválasztófalak. Szerintem ez a kartonpapír nem elég erős ide, a lapok szétváltak, deformálódtak, nem is tudtam rendesen felhelyezni.
A felhelyezés irányát nem lehetett a rajzból kitalálni, ehhez egy lépéssel tovább kell nézni, ahol egyértelművé vált. A tetőre kátrányt imitáló fekete lap került.
Kőművesem mindig mondta, hogy mindent szeret építeni, de kéményt azt nem. Most én is csatlakozom hozzá. Nem is értem, hogyan lehetett volna a milliméternél keskenyebb téglákat egymásba nyomni, hogy azok még meg is tartsák egymást. Egyrészt ehhez a papír nagyon vékony volt, másrészt erről semmit nem írt az összeszerelési útmutató, hogyan is gondolták. Miután sem elolvasni, sem kitalálni és főleg elképzelni nem tudtam ez hogyan működhet, segédanyaghoz nyúltam: kivágtam a vastagabb kartonból 3 csíkot (egyet rövidebbre, mivel a kémény a falban áll félig), és erre ragasztottam fel a kémény oldallapjait.
Ezen a képen jól látszanak a korlát méretei: a zöld alapon fehér kockák oldalai 1 centiméteresek.
A tető befejezése után következett a bejárati lépcső. már elképzeltem, hogy végre azt írhatom, hogy mennyire jól kitalált és egyszerűen felhelyezhető része az épületnek, de ebből csak az első része az igaz. A lépcső mellett álló két oldalfalat két füllel az alapba kellett betenni, de... Igen a gyenge kartonanyag itt sem engedett, és kicsit vágni kellett az alapon, hogy beférjen.
A ház legnehezebb része következett, egy nagyon vékony, papírból kivágott korlátot kellett a teraszra helyezni. próbáltam keményíteni az anyagon, de mivel folyékony pillanatragasztóm nem volt, ezért műanyag modellragasztóval kentem le.
Az épület sarkán a korlátok hajlítottak, ezt a hatást egy ecset segítségével értem el.
A korlátok felhelyezése számomra nem volt egyszerű
A korlátokat a terasz alján lévő, illetve az oldalfalakba fúrt lyukakba kellett volna tenni. Hát hiába keményítettem a korlátot terasz alján lévő a kis lyukakba nem tudtam beletenni, a falakkal nem volt ilyen gond. Nem volt mit tenni, egy fogpiszkálóval tágítottam a lyukakon. A másik tanulság, hogy nem a lyukakhoz kell tenni a faragasztót, hanem a korlátok aljára.
Gondolkoztam erősen, hogy elmegyek a csipeszért, mert így sem volt annyira egyszerű helyére tenni a korlátot, de végül fogpiszkálóval megoldottam.
Kicsit csálé, de legalább kész
Egyes közlekedési vállalatok télen, amikor a trolibusz és a villamos felső-vezetékekre ráfagy a csapadék (első sorban ónos eső, de hó vagy zúzmara is) még a reggeli menetrend indulása előtt úgynevezett „törető járatokat” közlekedtetnek. Ezek a régebbi, forgalomból már kivont, menetrend szerinti forgalomban már nem közlekedő szerelvények tisztítják meg az utat a kényesebb és korszerűbb vonatok előtt.
A téli álom után, amikor ismét üzembe helyezem a terepasztalt, akkor én is ilyen törető mozdonyt alkalmazok a hibák megtalálására: olyan mozdonyokat, amelyekkel később nem játszom, csak a pálya tisztításában vesznek részt.
Ezek a mozdonyok kezdetben a Berliner Bahner idejéből való hattengelyes „egység dízelmozdonyok” voltak, azaz azonos alapra épített Ludmilla és Nohab, amelyek kevésbé érzékenyek, könnyebb szétszedni és tisztítani.
Tavaly viszont eljutottam oda, hogy nem tudtam eldönteni, hogy a pálya, vagy a mozdonyok hibája miatt történt az elakadás a pályán, ezért új alanyt kerestem, ami a Tillis START TT-Express dízelmozdonya lett.
A 3D nyomtatás és a lézervágás elterjedése izgalmas, kis sorozatban kiadott épületek létrehozására adnak lehetőséget. Nem értek hozzá, de véleményem az, hogy a lézervágott épületek valószínűleg olcsóbban kihozhatóak, mint a fröccsöntöttek, mert bár a tervezésben nem látok különbséget, de a gyártáshoz nem kell drága szerszámot készíteni. Ezzel szemben áll az, hogy ezeket a modelleket nem évtizedeken át fogják gyártani, ezért a tervezési költség is kevesebb terméken oszlik meg. Mindezek azt okozzák, hogy a modell nem olcsó, ára 2021. januárjában 9.500 Forint körül van, viszont, ha az egyediségét nézzük, akkor lehet, hogy már nem olyan magas az ár.
Az IGRA 200118 cikkszámú épülete épp eléggé izgalmas a sok klasszicista ház között, hogy foglalkozzam vele. Erre a téglaépületre a Bauhaus-ház épp eléggé pongyola megfogalmazás, de ez a modernista irányzat nagy hatást gyakorolt a XX. századi eszmékre, ezen belül az építészetre, így ez indok lehet arra, miért kerüljön a terepasztalra.
Az épület összeépítése nem egyszerű, ezért az építés fázisairól több bejegyzést fogok feltenni.