Mellékvonali nehézségek
Terepasztal történetek • 2020-05-25
Keresőszavak: terepépítés,
A bejegyzésben konkrét termékek jelenhetnek meg. Ezeket a termékeket megvásároltam, azok felhasználását, illetve konkrét tapsztalataimat írom le. A termékkel kapcsolatban leírt vélemény az egyéni ízlésemet tükrözi.
A legtöbb terepasztalon a mellékvonali forgalmat modellezik. Nálam sincs ez másképp, van egy alsó, nagyobb állomás, meg egy felső, kisebb, amiből kiágazik a korábban bemutatott Irtásos zsákvonal. Újfent a mellékvonalak bezárásáról, személyszállítás felfüggesztéséről szólnak a hírek, és igaz-ami igaz, nálam is hasonló problémák vannak a Vonor-Irtásos vonalon, mint a bezárásra kijelölt vonalak többségénél: elavult, sebességkorlátos pálya, szűk ívek, fejlesztésre szoruló megállók, kevés vonatpár és a Bzmot az egyetlen, ami ki tudja szolgálni.
ilyen hosszú vonat fér el a megállóban
A vonat menetrendje hétköznap a hivatásforgalomhoz kapcsolódik, egy vonat kiviszi a favágókat, este meg vissza. A területet vadászok látogatják saját terepjáróval, és néha egy öreg IFA visz innen fát. Egyébként meg heti egy-két alkalommal egy üres tehervagon begurul ide, felpakolják fával, és még az esti vonat előtt kihúzzák. Hétvégenként a kirándulók miatt a Bzmot többször teszi meg az utat, de ez sem túl jelentős utasforgalom.
Visszahúzásra várva
A vonal nagy bajban is lenne, ha nagyobb forgalmat kellene vinnie, a pótkocsis Bzmot be sem fér a megállóba, visszafogni sem tud az egyetlen vágány miatt, visszamenni meg végképp nem, mert a pótkocsiban nincs vezérlő, ilyenkor a vonori tartalékra kell várni, hogy kihúzzák. Pótkocsit csak osztálykirándulások esetén, vagy különvonatoknál használják. A modernebb Desiro is elég esetlenül mozog itt, a szűk ívek emelkednek, és az alacsony padló ellenére is probléma a rövid peron. Ugyanakkor érthető, hogy a vasúttársaság nem fejleszt, csak karbantart: a heti 1-2 vagon fa, a napi két forduló hivatásforgalom miatt nem szükséges ide gyorsabb pálya, itt nem lakik senki. A túrázók is csak a természet szépsége miatt keresik fel a helyet, nincs itt semmi turista mágnes. Persze, ha az erdészet fejlesztene, akkor emelkedhetne a kirándulók száma, és akkor épülhetne esővédős, unió-szabvány peron. Felmerült egy keskeny nyomközű vasút kialakítása is, azonban a rendszeres szállítások miatt ez kétszeri rakodást jelentene, ezért az erdészet elvetette az ötletet. Itt is megy az egymásra várás, azonban az alacsony forgalom ellenére sem tervezik a vonal bezárását, amíg van Bzmot. mert utána vagy fejleszteni kell, vagy bezárni…
Úgy gondolom, hogy egy igazi terepasztalnak van története, egy elképzelt valósága. Ez a történet segít abban is, hogy jobban elképzeljük a tájat, ezzel is egy valószerűbb terepet építsünk.
Irtásos volt a terepasztal első elkészült része, persze, ezen is többször módosítottam, de most már véglegesnek tekintem.
A Busch egy hosszúkás zacskóba egy fehér, illetve egy betonszürke felületű, 308*158mm méretű, 3mm vastag téglalapokat csomagolt.
A csomagolásból kivéve látszik, hogy ezek laza szerkezetű műanyag lapok, amelyek egyik oldala egyenletesen festett. Ha a hablemezre vékonyan, éles ceruzával vagy tűhegyű filctollal rajzolunk, az anyag a vonalak helyén benyomódik így domború felületet kapunk.
A konténeres vonatok mellett másik nagy kedvenceim a nyitott tehervagonok. Szeretem azokat a kocsikat, amelyek már modellgyárban javítófestést kaptak: ezek azok a kis, eltérő színű négyzetek és téglalapok az oldalfalon, illetve a pályaszám alatt. A 2020. évi tavaszi újdonságként megjelent és bemutatásra kerülő Havelka feliratú Eanos kocsi mindkét kívánságom teljesíti.