Hogyan ne építs terepasztalt? • 2019-05-19
Keresőszavak: igra, vamitools, arnold, terepépítés, épület,
A bejegyzésben konkrét termékek jelenhetnek meg. Ezeket a termékeket megvásároltam, azok felhasználását, illetve konkrét tapsztalataimat írom le. A termékkel kapcsolatban leírt vélemény az egyéni ízlésemet tükrözi.
A terepasztal összképéhez hozzátartoznak a vasút mellett álló őr-, váltókezelő- és bakterházak, illetve egyéb szolgálati helyek. Ezek a helyek már a vasút korai szakaszától fogva különböző módon felügyelték a forgalmat: átkelőt biztosítottak, lámpát kezeltek, váltóbotokat átadását segítették, vagy éppen tűzőrséget látták el. A terepasztalomhoz három gyártótól, három különböző technikával készült épületet szereztem be.
Igra bakterháza papírból készült.
Az Igra modell egy cseh vállalkozás, amelynek szerencséje van az Osztrák-magyar Monarchiával. Legalábbis annyira, hogy elég sok a közös vonás a vasútjainkba: így sok modellje a magyar témájú asztalon is megállják helyüket. A modell anyagában színezett, lézervágott papírból építhető fel. Érdekes, hogy az anyag pár helyen csak mélyített (mint a tetőn a pala, vagy az ajtó felett a vakolatomlás), szerintem ez, minden külön kiemelés nélkül is sokat dob az épületen. A technológia miatt a kartonpapírból nekünk kell kivágni az alkatrészeket, és az oldalak kormosak is lehetnek, ezért éles szike és reszelő fontos. (A kormos részeket nem fogja a ragasztó.) Amennyire ódzkodtam a papírmodellektől (éle fehér marad, látszik a vágás helye), annyira jó lett ez a modell. Összeszerelése szerintem nem igényel nagyobb jártasságot, ugyanakkor, mivel itt faragasztót használunk, kicsit több türelem szükséges hozzá. A makettről nekem az eresz hiányzik, ezeket külön megveszem, és fogom feltenni.
Hornby vasúti őrháza műgyanta és összeállítva szállítják.
Örvendetes, hogy olyan nagy cégek, mint a Hornby az (egyébként N méretben mozgó) Arnold márkáján keresztül nyit a TT méret felé. A modellje az Oberwiesenthal mellett álló bakterházat modellezi. Semmi dolgom ne volt vele, készen lehet kapni. A termék egy színezett műgyantaöntvény, amit Kínában készítenek, viszonylag olcsó, és látványos. Ehhez a házhoz annyi hozzáadott értékem lesz, hogy a különböző oldalakon álló fehér négyzeteket kitöltöm feliratokkal. Az épület nagyon nem magyar, de szerettem volna a sorompó mellé egy kis vasúti őrhelyet, és a rendelkezésre álló méretne ez éppen megfelelt.
A ház német eredetű, de a kis ablakot Magyarországon is használták.
A ház vasút menti oldalán látszik egy kis ablak, amelyet véleményem szerint a postaküldemények átadására használtak, abból az időből, amikor még nagyon haladó dolognak számított a mozgó vonaton, postakocsiban feldolgozni a levél-, csomag- és hírlap- küldeményeket, és előkészíteni a postazsákot a következő megállóhelynek (Magyarországon 1862-től). A "mozgóposta" (Bahnpost, Railway Post office) rendszerbe belevonták az expressz vonatokat is a gyorsabb továbbítás érdekében. A postaküldemények felvételét az olyan állomásokon, ahol egyébként nem állt meg, a Révai Nagy Lexikonja száraz tömörséggel szerint így írta le: Angliában és Amerikában egyes gyorsvonatok mozgóposta-kocsijai el vannak látva oly emeltyűszerkezettel (catcher), amellyel még olyan állomásokon is képesek a postazsákot leadni és átvenni, ahol a vonat meg sem áll. Egy másik egykori újság 1916-ban elképzelhetőbb módon írja le a metódust: A rendszer abban áll, hogy a pályatest mellett könnyen kapcsolódó szerkezettel fölfüggesztik a postazsákokat állványok kiugró karjára. A vonat három kocsijára fölszerelnek két-két barázdás lapot, amelynek vége begörbített, mint a lapát éle. A mechanika törvényei alapján, ha a bordás lap elkapja a zsákot, az ütés ereje befelé dobja a zsákot, s a tehetetlenség törvényei szerint a zsák egy ideig követi a vonat sebességét is. De a kar rugós szerkezetű, s abban a pillanatban, mikor a zsák hozzáütődött, önmagától befelé hajlik. Ez a három tényező eredményezi azután, hogy a postazsák a robogó vonat nyitott ajtaján berepül. A vonat tehát nem áll meg, hanem rohanás közben szedi magához az állomás postáját.
A Vamitools őrhelye 3d nyomtatással készült, a lapokat modellragasztóval lehet egyesíteni.
Az utolsó, legkisebb épület egy 3d nyomtatással készült vasúti őrhely, amelyet a Hobbiparktól rendeltem (Vamitools).
A készlet "lapra szerelt" állapotban érkezik, nekünk kell összerakni. A 3d nyomtatásnak köszönhetően az oldalak pontosak, azonban vékonyabbak, mint a megszokott
fröccsöntött házak, viszont legalább nem kell levágni és reszelgetni az alkatrészeket.
Amit tapasztaltam, hogy egy kicsit nehezebben fogja a modellragasztó, emiatt az ajtó feletti lámpaimitációval elég sokáig szenvedtem.
Ami probléma, hogy a nyomtatási technológia miatt viszonylag "tiszta", élőben ritkán látható színeket használnak, ezt az épületet bizony koszolni kell:
mert a fehér nagyon fehér, a tető meg nagyon fekete és világít a piros és a zöld szín is. Az anyag fényes, a tető és a beton csillog is, ezt a hatást mindenképpen oldanom kell.
Az eredeti őrház mellett két sárga korlát volt, és az elhelyezés helye miatt a másikat nem tettem fel.
Minden - egyébként nem jelentős - hibája ellenére örülök, hogy lehet ilyen "modernebb" vasúti épület is kapni.
Adatlapok
Gyártó: | Igra model | Arnold | Vamitools / Hobbipark |
Katalógus száma: | 110001 | HC6005 | 512-es típus |
Közvetlen link: | Bakterház | Oberwiesenthal őrház | 512-es őrház |
Mérete: | alapterülete 52*46mm, magassága 41mm (kémény nélkül) | alapterülete 45*17mm, magassága 36mm (kémény nélkül) | alapterülete 46*34mm, magassága 25mm (kémény nélkül) |
Amikor a terepasztalt elkezdtem építeni 2011-ben nem tájékozódtam túl sokat. Ugyan hallottam a profilsínekről, meg tudtam azt is, hogy sínszálakat vesznek és abból bármilyen ívet kihoznak, de nekem a Berliner Bahnen (BTTB) sín olcsó volt, és ismertem. A BTTB sínrendszert nagyon logikusnak gondoltam, gyerekként könnyen állítottam össze belőle körpályát, és ha mellédugtam, akkor is ment körbe a vonat. Egyszerű volt, mint a favonat. El is kezdtem a BTTB sínekkel összeállítani a pályát, ahol éppen nem volt sín, ott papírlap segítségével kimértem. Aztán jöttek a problémáim.
Még ennyi év után is ugyanabba a hibába esem bele, aminek az lesz az eredménye, hogy ami egyszer már felépült, az bontásra, majd újraépítésre kerül. A probléma oka pedig egy mondatban: a vonalzónak higgy ne a szemednek!