Unalmas nyári esték
Hogyan ne építs terepasztalt? • 2026-06-28
Keresőszavak: vágányépítéssín, sín, arduino, bttb, fényjelző, relé,
A bejegyzésben konkrét termékek jelenhetnek meg. Ezeket a termékeket megvásároltam, azok felhasználását, illetve konkrét tapsztalataimat írom le. A termékkel kapcsolatban leírt vélemény az egyéni ízlésemet tükrözi.
Egy kép az 1979-es BTTB katalógusból. Ezt szeretném én is megvalósítani.
Főjelző előtt a vonat megáll
A mostani teszt alanya egy alagútból kihaladó szakasz: a szokásos ellenőrzések mellett (ne érjen az alagút falához, megfelelő legyen a pálya űrszelvénye) az lenne a cél, hogy a vonat a főjelző előtt megálljon vagy ellenkező irányból áthaladjon. Ehhez egy szakaszolást is el kell végeznem, ami a bemeneti főjelző jelzésképével összhangban szabályozza majd a haladást.Ez egyébként nem egy akkora újdonság, már a hetvenes évek végén kiadott BTTB katalógusa is tartalmazott ilyen leírást, a szakaszoláson túl a rajzon 6630-as cikkszámmal megjelenő egyenirányító dióda miatt lehetséges, hogy a vonat a szemközti irányból át tud haladni megállás nélkül, ahogy ez a nagyvasúton is történik.
Kutakodásaim közben rátaláltam egy Roco H0 mérethez kiadott leírásra is húsz évvel későbbről, ahol már relét és 1N4001 diódát javasol, de az elv ugyanez.
Ha az elem pólusai megfordulnak a dióda nem enged át áramot.
Relé és dióda együtt
A dióda működést lepróbáltam egy egyszerű 9 voltos elemmel is. A képen látszik, egyik irányba átengedi áramot, de a másik irányban nem. Megjegyzendő, hogy van egy pici veszteség, az elem feszültsége 9,52 Volt, a mérés során viszont csak 9,15 volt mutatkozott.
Megvalósítás: 5 voltos relé, kapcsoló és 1N4001 egyenirányító
Ahhoz, hogy a vonat a lámpa előtt megálljon, a sín elvágásának is előtte kell lennie. A szakasz hosszának a mozdony hosszához kell illeszkednie, de egy hosszabb, belső világítással rendelkező vagon is áthidalhatja a szakaszt. Egyrészt most azzal játszom, mekkora is legyen ez a szakasz, másrészt azzal, hogy a főjelző és a szakasz együtt mozogjon.
Ehhez az Arduinoval is együttműködő, 5V-os relét használom, amely egy kapcsolóval két egységet kezel, mivel a főjelző és a vonatvezérléshez használt áramforrás eltérő. Ez a fajta relé két állapotot ismer, ennek megfelelően két kimenete is van. Áram nélküli, kikapcsolt állapotban a főjelző vöröset mutat, és a feszültség a sínbe az egyenirányító diódán át vezet. Így az alagútba befelé (és az állomásról kifelé) mehet vonat, befelé azonban nem. Ha a kapcsolót lenyomom, a relébe áram kerül, ami átkapcsol és a másik állásban a főjelző zöld ledjéhez vezet áramot, a szakaszba egy dióda nélküli vezetéken folyik az áram.
1N4001 egyenirányító
A dióda nem egy tippjáték, a LED-hez hasonlóan itt is jelölve van az áteresztési irány, jelen esetben egy fémszínű vonal nyomattal. Ez a jelölt oldal a katód, a nem jelölt oldal az anód. A képen láthatóan, fehértől (anód) a piros (katód) irányba átereszt, ellenkező esetben lezár.
Emellett kellett volna használnom azt az információt is, hogy az analóg terepasztalok esetében a menetirány szerinti sín a pozitív ág.
Gyakorlat hiányában a dióda megfelelő állását kellett megtalálnom, de mivel sok lehetőség nem volt (két irány és két állás) ez azért gyorsan sikerült.
Egy gyakorlatban működő 5v-os relé bekötés sémája
5 voltos relé használata
Annál többet szenvedtem azzal, hogyan lehet bekötni Arduino nélkül a relét, sajnos rengeteg használhatatlan információt találtam a keresés során, de végül csak sikerült működésre bírni.A relé használatához 5 volt szükséges, ezt egy egyszerű telefontöltő is tudja szolgáltatni. Az 5 voltos feszültség VCC lába kapja a pozitív oldalt (piros vezeték), a GND láb a földet (fekete vezeték). Az egyes relék lábaihoz szintén a föld oldal vezetéke van megszakítva kapcsolókkal. A relé lehetőséget arra, hogy független forrásból tápláljuk, erre több relé együttes vezérlésekor lehet szükség. Jelenleg még azonos feszültségforrás biztosítja a működést és a relé tekercsek kapcsolását így a VCC és a JC-VCC lábakat összekötjük egy záródugóval (jumperrel).
A teszt helyszíne.
Jelenleg a tesztelés egy régebbi BTTB gőzmozdonnyal zajlik, a több közeli tengely miatt. A sín oldalról, a kettővel ezelőtti bejegyzésben bemutatott fülön keresztül kap áramot, ami csak ideiglenes rögzítést kapott, nincs forrasztva. A sínek szakaszolása a sínösszekötő helyére tett műanyag összekötővel valósul meg (85502, szigetelt sínösszekötő papucs). Mivel semmi nincs rögzítve, ezért ezek a papucsok könnyen áthelyezhetőek. A képen talán az is látszik, hogy a háttérben van egy Desiro méretű karton is, hogy lássam a méretét, mivel itt InterRégió vonatként kozlekedtetném. Ami nem látszik, hogy a főjelző szerepét egy hurkapálcikára erősített sárga és vörös színű LED látja el.
Valahogy úgy érzem, hogy egy kicsit elment a világ mellettem. Mióta úgy döntöttem, hogy a digitális irányba nem fejlesztem az asztalom, azóta nem követtem, hogy éppen hány lába is van a dekódereknek (a legújabb E24-esnek már 28). Az elmúlt hónapban jött velem szembe egy videó, amit a PIKO hazai képviseletét ellátó Modell&Hobby tett közzé, és egy H0 mozdony mutatott be analóg módban, ami a feszültségnek megfelelő változó hangot adott ki, ez keltette fel az érdeklődésemet.
Igazából nem találok rá jó címet a PIKO idei MÁV-os festéséhez. Hiánypótló? Az, mert az új MÁV-os színtervvel kevés jármű jelent meg. Ugyanakkor beltartalmában meg ugyanaz a lassan 20 éves modell, ami eddig volt, ezért ez a bejegyzés nem lesz túl hosszú.