A Tillig Lúdja
Modellbemutatás • 2026-01-25
Kapcsolódó Youtube short - rövid videó
Keresőszavak: tillig, ludmilla, dízel, mozdony, roco,
A bejegyzésben konkrét termékek jelenhetnek meg. Ezeket a termékeket megvásároltam, azok felhasználását, illetve konkrét tapsztalataimat írom le. A termékkel kapcsolatban leírt vélemény az egyéni ízlésemet tükrözi.
Ilyen festésű Akiem Taurussal bővíthető a gyűjtemény
PIKO 2026. évi újdonságok
Nem gondolnám, hogy a PIKO a 2026. évi katalógusa tekintetében rosszabbul teljesített volna, mint az előző években, csak engem már sokkal kevesebb modell érdekel 13 év modellgyűjtés után, így elég kevés dolgot emelnék ki.A magyar témát gyűjtőknek lehet jó hír, hogy a pont 20 éve, első TT méretű PIKO modellként megjelent -itthon csak Taurusnak, Bikának vagy Teknőnek hívott – 470/1047-es sorozat mellett, a MÁV Rail Tours Kft által az Akiemtől bérelt BR182 (mindkettő ES64U2) mozdony is elérhető az idén (47442-es cikkszámon a bérelt, illetve 47437-2 katalógus számon a korábbi színterv szerinti, 470 005-ös számú mozdonya). Jelenleg az Akiem-től bérelt mozdony modelljéhez csak a 2024-ben megjelent L.S. Models hálókocsijai passzolnak színtervben.
A PIKO gőzmozdony szortimentje is bővült: a nagy és közepes méretűek mellett megjelent egy mellékvonali változat is, a porosz T14-es sorozat modellje német és cseh festésben (BR91.3 47150, 47151, 17152 és 47153 cikkszámokon). A mozdony a századforduló után korszak legelterjedtebb mozdonytípusa volt, 1960-as évektől kezdődött kivonásuk.
Emellett elsősorban festési variánsok jelennek meg, ezek közül nekem leginkább a 47852-es cikkszámú modell tetszik, ahol a G02-es típusú kéttengelyes kocsira a Maisel testvérek gyárának képét festették fel.
Archív képen áll az akkor még töretőmozdonyként használ BTTB modell az azóta bővített fűtőház mellett.
A modell története
Korábban, a Roco modelljének bemutatásakor írtam egy rövid összefoglalást az eredeti dízelgép történetéről, ezért most a modell TT méretbeli életútját mutatom be.Aki a nyolcvanas években modellezett annak nem volt ismeretlen a Berliner TT Bahnen (BTTB) által gyártott, hossz torzított változat. Akkoriban a gyártáshoz kapcsolódó hatékonysági megfontolások a modellhűség elé kerültek a prioritásban, így az 1976-os katalógusban felbukkanó modell – egyébként formájában jól sikerült – műanyag burkolata alá a korábban elkészített – még a jó évtizeddel korábbi Zeuke korszakból származó – NoHab meghajtás és alváz került, így mindkettő ütközők közötti hossza 158,5 mm volt. A NoHab hossza a valóságban csak 18,9 méter (TT-ben 157,5 mm), azonban BR130-as Ludmilla már 20,62 méter hosszú, így 1:120 méretarányban 171,8 mm-nek felel meg.
Amikor a 90-es évek elején Tillig úr átvette a céget, pár évig még gyártotta a BTTB alapokon készülő modellt, többek közt az 1996-os katalógus START szettjeibe is betette.
Aztán ezt megtette a Roco is 1997-ben, csakhogy ez a modell már sokkal valósághűbb, a későbbi, és 20 centiméterrel hosszabb, 132-es típus TT méretben 174,5 mm lett, ami már megfelel a valóságosnak (ami 173,5 mm lenne). Sokáig ez az egyetlen gyártó volt, aki a típust készítette 1:120 méretarányban, kivéve azokat az éveket, amikor a Roco éppen kivonult a TT méret gyártásából. Aztán a PIKO 2014-ben megjelentette a saját változatát, ami az eredeti BR130-as változat alapján készült (47320, 47321 cikkszámok), ennek a hossza már 172 mm. A BR 130 (DB230) és az ennek fejlesztésével létrejött BR131 (DB 231) a változat inkább IV. – V. korszakos modellek kiadására ad lehetőséget, mivel a mozdonyok többségét a kilencvenes évek közepén selejtezték, pár magánvasúti képet láttam ebből a típusból az ezredforduló után. Amikor volt a kínálatban kétezres évekbeli változat, akkor nem vettem, mert nem érdekelt még a típus, most, hogy nyitott lennék rá, épp nem kapható.
Végül a Tillig is úgy látta, érdemes a kínálatot bővíteni, a modellje a 2024. évi tavaszi újdonságok között lett bejelentve, a Roco-hoz hasonlóan a BR132-es és annak felújított változatait kiválasztva. Ez a modell a katalógus szerint 173 mm hosszú.
Wikimedia commons, GYSEV által bérelt DR 130 - Ludmilla Szombathelyen, 2023.11.30. Készítette: Pan Peter12
Magyarországi vonatkozások
Magyarországon a szocialista érában ebből a hattengelyes típusból egyik változat sem került a Magyar Államvasutak állományába, inkább az akkori kelet-Németország (NDK), Csehszlovákia, Bulgária vásárolhatott belőle.Itthon a DB Cargo Románia leányvállalatának vonatai élén vagy a GYSEV bérmozdonyaiként lehetett találkozni ezekkel a dízelgépekkel. A DB Cargo Romania elsősorban az újabb BR232-es típust kapta meg, ezeket modernizálta is 2024 év végéig. (1)
A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút áruszállítási üzletága (GYSEV Cargo) a DB Schenker romániai leányvállalatától bérelt DB 232- sorozatú mozdonyokat 2012-ben. Az eredeti cél a GYSEV Cargo teherszállítási igényeinek kielégítésére lett volna, de aztán feltűntek ablakos vonatok elején is köszönhetően annak, hogy a vonatok UIC szabvány szerinti villamosfűtéssel is rendelkeztek.
Aztán 2018-ban összesen 6 géppel gyarapodott a magyar Ludmilla állomány, amelyeket már nem béreltek, hanem megvásároltak. A GYSEV Cargó mozdonyai teljes átfestést kaptak, de ekkor vásárolt a Kárpát Vasút és az MTMG magánvasút is. Az MTMG gépei később a V-Hídnál kötöttek ki, mint bérmozdonyok.
A Tillig modellje büszkén viseli még a DB Cargo egykori nevét
Mi volt a Railion?
Az európai vasúti liberalizáció megkövetelte, hogy a korábbi nagy állami vasúti monopóliumok szétváljanak, legyen vasút üzemeltető, személy- és áruszállítási üzletága. Ez a változás a kétezres évek közepéig minden vasútnál megtörtént, így vált ki itthon a nagy MÁV-ból a MÁV Cargo.A Deutche Bahn is megtette ezt, előbb DB Cargo néven, majd 2000. január 1-jén Railion néven létrehozva az akkori Európa legnagyobb teherszállító holdingját, amelynek 94 százalékos tulajdonosa a német DB AG, a maradék hat százalékot a Nederlandse Spoorwegen (NS) birtokolta. A cégnek ekkor két leányvállalata volt a német, mainzi központú DB Cargo AG és az ütrechti székhelyű Railion Benelux, amely Hollandiában is szolgáltatott. (1) Majd 2016. februárjától a Railion márkanév helyett a DB Schenker Rail nevet használták (2), hogy 2019. április 1-jétől ismét DB Cargo legyen a Deutsche Bahn (DB) vasúti szállítási üzletágának a neve.(3)
A DB Schenker márkanév 2016 után már csak a DB Schenker Logistics üzletágat foglalta magában, azonban 2025 április 30-án egyesült a dán DSV vállalattal. A dán logisztikai cég ezzel a világ vezető szállítmányozójává vált a német cég ügyfeleit és teljes tevékenységét magába olvasztva, így a DB Schenker, mint ismert márkanév eltűnik. (4)
Az utóbbi években csak a gyufásdoboz kialakítás a biztos a csomagolásban.
A Tillig modellje
Mind a Roco által modellezett BR232, mind a Tillig BR241-es sorozatú mozdonya a BR132-es típus leszármazottja, de amíg a 232-es csak aDR és a DB összeolvadása után kapott új sorozatszám, a 241-es mögött már komoly felújítások állnak, 1999 és 2001 között öt mozdonynál a gépészeti elemek cseréje és az energiaellátó rendszer korszerűsítése történt meg. A 241 801-től 805-ig sorszámtartományba tartozó gépeket 2001-ben a belga-német forgalom miatt jobban átalakították, csökkentették a tetőmagasságot. illetve a tetőventilátorok elhelyezkedését. Ezek a gépek azonban nem maradtak sokáig szolgálatban, 2013-ban és 2014-ben selejtezték azokat.A Tillig modellje a 241-697-2 számú gép, amelyet 1982-ben (5) gyártottak az NDK államvasút (DR) 132- 697-4 sorszámon vette állományba, 1992-ben számozták át a 232 697-3 a DB-be való olvadás során. Átalakítása 1999-ben történt meg, ekkor kapta meg a 241 697-2 számot, 2015 óta a Starkenberger csoport gépe volt (zöld színben), de 2023-tól az Erfurter Bahnservice Gmbh tulajdona (fekete festésben ezen a videón, 2023-ban: https://www.youtube.com/watch?v=iKbze6lPrnQ)
A gép a szokásos nagyméretű gyufásdobozban érkezik, és mivel ez még 2024-es megjelenés a címke nem tartalmazza a modell képét.
Maga a modell egy keményhab formában pihen, alatta és felette hőformázott műanyag védi. A dobozban kapunk pár fékcsövet és egy 8 oldalas füzetet, amely tartalmazza a digitális üzemmódhoz szükséges dekóder és esetleg hangszóró beépítését, illetve a mozdony alkatrészeinek listáját és ezek ábrázolását.
A vezető mellett és mögött a kialakítás hordoz kihívásokat a modellkészítőnek
A gépet csak képek alapján tudjuk összehasonlítani a modellel. A Ludmilla kicsit olyan baltával faragott gépnek tűnik, de például a vezetőfülke és a motortér találkozása nagyon nem egyszerű, a tetővonal folyamatosan ereszkedik, az oldalablakok döntöttek. Ez a markáns rész szerintem a Tillignek sikerült jobban, ahogy az egész mozdonyon látszik, hogy közel 30 év alatt sokat finomodott a fröccsöntési technológia is. Tetszett, hogy az ablaktörlők önálló elemek és nem tamponáltak. A Rocoval ellentétben a kapaszkodók már gyárilag felszereltek, de sajnos még mindig nem jár mozdonyvezető.
Az eredeti és a modellváltozatok
Az viszont furcsa, hogy az oldalrácsok csak nem akarnak sikeredni, a BTTB modelljén ugyan a rácsok száma nem egyezett meg a valóssal, de olyan hatást nyújtott, mintha ezek tényleg áttörtek lennének, addig most ezek csak bemélyedések. Lehet, hogy ezen valamilyen festési megoldás is tudna segíteni a gyártó részéről vagy én tudom koszolni a modellt. A képen kisebb szellőzőkhöz vezető, sárga vonallal jelzett rész nem hiba, az a 697-es gépen valóban ilyen rácsozattal jelenik meg, de nem találtam ide bevágható (szabadon felhasználható) fotót. Ez a rácsozási megoldás eltér más 232-estől, ezt a Roco próbálta meg modellezni, ugyanakkor a GySEV festésben kiadott modell azonos a Tillig megoldásával.
A Szovjetunióban gyártott gépekre jellemző módon megjelenik az oldalbordázat ezen a mozdonyon is, ezt a modellen szintén megfelelően jelenik meg. Az oldaldobozok és a forgóvázak tekintetében legfeljebb a színárnyalatba lehet belekötni (túl fekete, túl fényes). Felirat nincs sok az eredeti mozdonyon sem, ezt a Tillignek nem volt nehéz minőségileg leképezni. Ezek a részletek már a Roconak sem okoztak problémát, ezekben a két gép között árnyalatnyi az eltérés.
A modell forgóváza alulról
A futtatópadra téve látszik, hogy mind a 6 tengely hajtott, futása halk, egyenletes. Valamennyi kerékpárról tud áramot felvenni, még a két, tapadógyűrűvel ellátott tengelyen is, mivel csak egyik oldalán kapott gumigyűrűt.
A Roco modellje még 4 gyűrűvel rendelkezik, pedig a Tillig modelljének a tömege szinte azonos, 223 gramm.
Digitalizálás esetén a hangszóró a két forgóváz közé helyezhető el.
Lámpák működés közben előre- és hátramenetben és elhelyezésük a homlokfalon.
Analóg módban előremenetben elől 3 fehér, hátul kettő vörös fény világít. Nem meglepő módon a fények erősek, a vörös még nappali fényben is jól látható, ami azért analóg üzemben nem mindig előnyös.
Összefoglalás
Hogy érdemes-e megvenni ezt a legújabb változatot? Nekem a Tillig modellje jobban tetszik, de ez inkább ízlés kérdése, külsőre nincs óriási különbség. A digitális előkészítés terén is a több lehetőséget kínáló Next18 aljzatot építette be a Plux16-tal szemben, de ez sem óriási eltérés.A Roco sem vonult vissza, a 2026-os katalógusában is van Ludmilla, 7380024 cikkszámon egy sárga sárga mozdony (BR 232 550-4, DB Bahnbau), így továbbra is elérhető mindkét változat.
Összefoglalva, nem látok akkora különbséget, hogy a Roco modelleket eladva elkezdjem a Tilliget vásárolni. Az analóg PIKO gépek jelenleg 70ezer Forint alatt vannak, a Roco inkább felette, a Tillig pedig még drágább, jellemzően 8-assal kezdődik az áruk. Ebben az árképzésben valószínű az is benne lehet, hogy a Tillig üzeni, jobb modellt kínál, meg az is, hogy a fejlesztés árát vissza kell hozni. Gyűteményembe azért került a mozdony, mert egy Black Friday akcióban a fenti árnál olcsóbban vehettem meg, így egyértelműen megérte.
Adatlap
| Gyártó: | Tillig |
| Katalógus száma: | 05771 |
| Korszak: | VI. |
| Hossza (ütközők között): | 173 mm |
| Tömege: | 223 gramm |
Hivatkozások:
(1) https://www.railwaygazette.com/news/railion-stalks-logistics-role/31409.article
(2) https://www.dbcargo.com/resource/blob/1431438/c71c3d2d68138987cad7301bd41211a3/railways_012009-data.pdf
(3) https://iho.hu/hirek/ismet-db-cargo-a-cegnev-160311
(4) https://www.dsv.com/en/about-dsv/winning-as-one
(5) https://railgallery.ru/railcar/143793
Egyes közlekedési vállalatok télen, amikor a trolibusz és a villamos felső-vezetékekre ráfagy a csapadék (első sorban ónos eső, de hó vagy zúzmara is) még a reggeli menetrend indulása előtt úgynevezett „törető járatokat” közlekedtetnek. Ezek a régebbi, forgalomból már kivont, menetrend szerinti forgalomban már nem közlekedő szerelvények tisztítják meg az utat a kényesebb és korszerűbb vonatok előtt.
A téli álom után, amikor ismét üzembe helyezem a terepasztalt, akkor én is ilyen törető mozdonyt alkalmazok a hibák megtalálására: olyan mozdonyokat, amelyekkel később nem játszom, csak a pálya tisztításában vesznek részt.
Ezek a mozdonyok kezdetben a Berliner TT Bahnen idejéből való hattengelyes „egység dízelmozdonyok” voltak, azaz azonos alapra épített Ludmilla és Nohab, amelyek kevésbé érzékenyek, könnyebb szétszedni és tisztítani.
Tavaly viszont eljutottam oda, hogy nem tudtam eldönteni, hogy a pálya, vagy a mozdonyok hibája miatt történt az elakadás a pályán, ezért új alanyt kerestem, ami a Tillis START TT-Express dízelmozdonya lett.
A németesen Lúdmilla, újabban Lúd – vagy még gyerekkoromban inkább Nagyszergej különleges helyet foglal el a mozdonyok között: megvolt modellként, de míg a Nohabot láttam, ezt soha. Okát, hogy miért nem jelent meg itthon, nem találtam meg egyértelműen. Abban a megtalált források biztosak, hogy a Magyar Államvasutak adott le rendelést ezekre a mozdonyokra, csak egyfelől azt olvastam, hogy a szovjet gyár nem akart vagy tudott szállítani csak az M62-es típusból egy másik forrás szerint a GANZ által fejlesztett M63-as dízelmozdony miatt mondták le Magyarországról a rendelést.
Aztán a magánvasút vállaltatok, majd a GYSEV révén itthon is megjelentek ezek a nagydízelek. A Roco 2025. évi újdonsága a GYSEV (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.) Cargo színekben pompázó Lúdmilla. A GYSEV csoport nem először használta ezeket a hattengelyes mozdonyokat, korábban 4 példányt béreltek, azonban a Cargo két dízelt meg is vásárolt.
2023-ban építettem át az Auhagen 12269-es katalógusszámú patikáját egy kisebb méretűre, azonban a torony nem sikerült túl jól – oldalról nézve dőlt hátra. Pár év után egy belépőszintű 3D nyomtató segítségével kapott új tornyot, mint vizuális látványelemet, illetve, ha már meg kellett bontani a tetőt, akkor a jelenlegi trendekhez igazodva a patikát berendeztem, figurákkal és világítással láttam el.
Az osztrák vasút a TT méretben valamiért nagyon alulreprezentált, pedig azokon a területeken, ahol népszerű a méret, jelentős számban járnak osztrák tulajdonban lévő vonatok. Ezen a helyzeten változtat egy kicsit a Tillig 2025-ös két modellje: a 15081 cikkszámú ScrapTainer konténerekkel és a 15080 cikkszámú, 4 különböző festésű WoodTainer XXL konténerekkel megrakodott InnoWaggon laposkocsijai. Az Innofreight egy osztrák cég, a bemutatásra kerülő modellen a német DB Cargoval fejlesztett konténerei a német VTG AG által üzemeltett InnoWaggonjaira kerültek felhelyezésre.